Az Emlékek útvesztőjében című filmet 2014-ben mutatták be a török mozikban, majd jóval később, de hozzánk is megérkezett szinkronnal. A főszereplők között gyakorlatilag csak ismerős színészekkel találkozunk: Farah Zeynep Abdullah (A szultána, Ártatlanok), Ceren Moray (Sorsok útvesztőjében, Sittes élet), Onur Tuna (Tiltott gyümölcs, A csodadoktor), Engin Akyürek (A nagykövet lánya, Fatmagül, Piszkos pénz, tiszta szerelem). Műfaját tekintve romantikus, misztikus dráma.
Spoiler nélküli ismertető, értékelő következik.
Eylül (Farah Zeynep Abdullah) barátaival nyaralni megy Bozcaada szigetére, de mindez még a történet kezdete előtt zajlik. Nézőként ott kapcsolódunk be a sztoriba, amikor Eylül felépül egy korábbi autóbalesetéből, amikor barátjával, Atillal (Onur Tuna) együtt szenvedett el, azonban az előtte lévő egy hónapról nincsenek emlékei. Látszólag minden rendben van, viszont a lány gyanakodni kezd, hogy valami nem stimmel. Barátnőjével, Berakkal (Ceren Moray) a szigetre utazik, hogy kiderítse mi történt, de érzi, hogy mindenki eltitkolja előle az igazságot. A szigeten találkozik egy Tek (Engin Akyürek) nevű sráccal, akit a nyaralás során ismert meg, de a baleset következtében erre sem emlékszik. Azt viszont gyanítja, hogy minden szálnak köze lehet Tekhez. Az emlékek szépen lassan elkezdenek visszatérni, Eylül pedig próbálja összerakni a képet.
A történetben nagyon erősen jelen van a misztikum. A nézőnek végig ugyanannyi információja van, mint Eylülnek, az ő szemszögéből látjuk a sztorit. Ahogy Eylül igyekszik rájönni, hogy mi történt és villannak fel a különböző emlékfoszlányok, úgy tud meg a néző is egyre többet és többet. A végén minden kérdésre választ kapunk, de tényleg csak a legvégén. Hasonló történetet már láttunk török kezekből és más országokból is, de így is nézeti magát a film, ráadásul az utolsó jelent után sem éreztem azt, hogy kár volt időt szánnom rá.
Tek karaktere elég megosztó lehet, ugyanis egyszerre tűnik félelmetesnek és veszélyesnek, illetve barátságosnak és ártalmatlannak. Ez Eylülből is nagyon kettős érzelmeket vált ki. Tovább fokozza a bizonytalanságot, hogy Berrak valószínűleg titkolja az igazságot.
Engin Akyürek a tőle megszokott kiváló színészi játékot hozza, ahogy Farah Zeynep Abdullah sem okoz csalódást a rajongóinak. Onur Tuna ezúttal visszafogottabb (de nem rosszabb) alakítást hoz, ami a Ceren Morayról is elmondható, de tény, hogy a Sorsok útvesztőjében hozott játékát nem múlhatja felül semmi. Egyébként itt a karakteréből adódóan is más jellegű alakításra volt szükség, ami jól is sikerült neki.
A film forgatása és az előkészülete több mint egy évig tartott. A jelenetek többségét a már említett Bozcaada nevű szigeten vették fel, és ki is használják a környezet adta lehetőségeket, megmutatják a nézőnek a gyönyörű panorámát, mellette pedig a film egészét áthatja a sziget csendes, békés hangulata. Néhány jelenet Isztambulban játszódik és ott is vették fel.
Kimondottan élvezetes a színészek játéka, a történet egyszerűen lebilincselő, a képi világ magával ragadó. Egyetlen indok jut eszembe, ami pontot vesz el a maximális 10 pontból, méghozzá az, amit már korábban írtam, hogy hasonló logikára épülő történetből közel sem ez az első. Emiatt tőlem 9 pontot érdemel.
Amennyiben tetszett a cikk és szeretnél hasonló írásokat olvasni, akkor látogass el a Paragraph Facebook-oldalára is!
