december 1, 2022

A végzet fogságában – Két édesanya, egy gyermek

Olvasási idő: 4 perc

A végzet fogságában című sorozatot sokan az eredeti címet (Doğduğun Ev Kaderindir) lefordítva, A szülőházad a sorsod címen ismerik. Egy 2019-től 2021-ig vetített drámasorozat, melynek története valós eseményeken alapszik. A női főszereplőt Demet Özdemir, a férfi főhőst İbrahim Çelikkol alakítja. A szinkronos verzióban ráhúzott értelmetlen cím felismerhetetlenné teszi a sorozatot, de ez ne tántorítson el senkit, az értékén nem változtat. Magyarul az Izaura TV vetíti 2022 októberétől.

A történet középpontjában Zeynep (Demet Özdemir) áll, akinek gyerekkorával is megismerkedünk az első részben. Egy nagyon szegény család lánya, apja megtiltotta számára, hogy tanuljon, anyját pedig a férfi rettegésben tartotta. Zeynep nővére elhagyta a családot, bátyja pedig fiatalon meghalt. Az édesanyja, Sakine egy gazdag család házában takarított, ahova a kislányt is gyakran magával vitte. A ház asszonya, Nermin felajánlotta, hogy befogadják az akkor 8 éves Zeynepet, taníttatják és megadnak számára mindent. Apja örömmel mondott le róla, majd feleségét is erre kényszerítette. 12 évvel később, amikor Zeynep jogi egyetemre jár és házasodni készül, újra találkozik vér szerinti anyjával, aki nem akarja, hogy gazdag családba házasodjon. Szerinte Zeynep nem tartozik abba az elit közösségbe, azoknak az embereknek maximum a szolgálója lehet. Zeynep megsajnálja a nehéz körülmények között élő szüleit, így átmenetileg visszaköltözik hozzájuk. Ekkor szembesül vele, hogy Sakine már választott neki férjet, méghozzá a környékükön élő Mehdit (İbrahim Çelikkol), aki autószerelőként dolgozik, viszont esze ágában sincs megházasodni.

A sztori meglehetősen lehangoló, minden percében nagyon erős nyomasztás van jelen. Zeynep őrlődik, hiszen a két családja két külön világhoz tartozik, és bárkit is választ, valakinek összetöri a szívét. A török sorozatoktól már megszokhattuk, hogy sokszor jelen van a különböző társadalmi rétegek közötti ellentét, azonban ebben az alkotásban ez az Anya című sorozathoz hasonlóan különösen ki van élezve.

LEGYÉL A PARGRAPH BLOG TÁMOGATÓJA!
Kérlek, támogasd a munkámat, hogy a blog még jobb lehessen! Ezt Patreonon keresztül tudod megtenni. Elsőként értesülhetsz a legújabb bejegyzésekről, extra tartalmakat olvashatsz, valamint akár bele is szólhatsz, hogy miről szóljon a következő cikk. Rajtad múlik, hogy melyiket választod. A támogatásokkal még jobbá tehetem a blogot, hiszen az így befolyt összeg amellett, hogy egy visszajelzés Tőled, hogy szükség van a munkámra, másrészt olyan eszközökre fordítható, melyek a fejlődéshez szükségesek.

Több ismerős színész is látható a sorozatban. A Szerelem és más bajokból a mindig vidám Ekrem ezúttal fegyveres bűnözőként jelenik meg, a Sorsok útvesztője intrikus nagymamája pedig Mehdi önző édesanyjaként szerepel.

Demet Özdemir a megszokott Bogdányi Titanilla hangján szólal meg, azonban İbrahim Çelikkolnak valamiért Dér Zsolt hangja jutott, ami a legkevésbé sem illik hozzá, és még a karakter hitelességéből is rengeteget elvesz. A mellékszereplők között hallhatjuk Bertalan Ágnest Zeynep nevelőanyjaként, míg nevelőapját, a Nail Kırmızıgül által alakított Ekremet Forgács Péter szólaltja meg. Továbbá ismerős lehet többek között Karácsonyi Zoltán, Kőszegi Ákos és Herman Lilla hangja is.

İbrahim Çelikkol sosem okoz csalódást a nézőknek, ahogy azok a produkciók sem, melyekben szerepet vállal (például A következő nemzedék), viszont különösen ajánlom a sorozatot azoknak a figyelmébe, akik Demet Özdemirt eddig csak limonádékban látták. Az egyéni véleményem az, hogy sosem passzoltak hozzá igazán a vígjátékokban játszott karakterek, ahogy már korábban hangot is adtam annak, hogy a Szerelemben háborúban című történelmi drámában sokkal inkább szimpatikus volt a játéka. A végzet fogságában című produkcióban Demet Özdemir bebizonyítja, hogy színészileg sokkal többre képes a romantikus vígjátékokban látottnál. Külön kihangsúlyoznám, hogy a mellékszerepekre sem tudunk ezúttal panaszkodni.

Összességében egy szomorú hangvételű drámát kapunk remek színészekkel, bizonyos személyeknél kiváló, míg másoknál borzalmasan rossz szinkronhangokkal, de utóbbi alapján nem ítélhető meg a sorozat. Tőlem 8 pontot érdemel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük