október 18, 2021

Újságcikk idézte elő a 19. század legnagyobb politikai botrányát

Olvasási idő: 3 perc

Alfred Dreyfus francia tiszt történetét a többség már biztosan hallotta, ha másképp nem is, de Dreyfus-ügyként mindenképp ismerős lehet. A 19. század végén hatalmas változások mentek végbe a francia társadalomban, melyet egy újságban publikált nyílt levél idézett elő.

Mi volt ennek az előzménye?

Minden azzal a kézzel írott levéllel kezdődött, ami a 120 mm-es ágyú hidraulikus fékjéről információkat, illetve más titkos katonai adatokat tartalmazott, melyet átadtak a párizsi német követség katonai attaséjának, Schwarzkoppen ezredesnek. A levél megírásával Dreyfust vádolták, büntetésként magányra ítélték és az Ördög-szigetre száműzték. Mindebben határozottan közrejátszottak a kor antiszemita nézetei, valamint a Dreyfus ellen gyártott hamis bizonyítékok, melyeket később Georges Picquart tárt fel.

Picquart ezredes 1896-tól nyitotta fel újra az ügyet és nyomozni kezdett a levél eredete után. Hosszas utánajárások előzték meg, hogy felismerje, az valójában nem Dreyfus, hanem Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy kézírásával készült. Nem volt egyszerű dolga az ezredesnek az igazság nyilvánosságra hozatalában, ugyanis bár Esterházyt bíróság elé állították, mégis felmentették, hogy ne derüljön ki a korábbi tévedés. A tévedés pedig nem is annyira volt tévedés, hiszen nem bírói hibából, hanem sokkal inkább hamis bizonyítékokra támaszkodva ítélték el. Picquartot többen is megpróbálták félreállítani és elhallgattatni, pozíciójából is ebből az okból mentették fel és küldték el, hogy minél távolabb végezze munkáját.

Picquart elmondásai alapján Émlie Zola megjelentette a L’Aurore címoldalán J’accuse (Vádolom) című nyílt levelét, melyet a francia köztársasági elnökhöz írt. A levélben a bírákat vádolta, amiért felmentették Esterhazyt, így Zolát is bíróság elé állították és elítélték. A levél hatására a francia társadalom egy évtizedre két részre szakadt. Egyesek hittek Dreyfus ártatlanságában, míg mások a bűnössége mellett foglaltak állást.

Mi lett a végkimenetel?

1899-ben újratárgyalták az ügyet, büntetését 10 év börtönre enyhítették, majd később kegyelmet ajánlottak neki, amit Dreyfus elfogadott. Picquart ezt nem támogatta, mert szerinte ezzel nem ártatlanságára derül fény, hanem sokkal inkább elismeri vele bűnösségét és nem tisztázódik a neve.

1906-ban ismét napirendre került a téma és újra felvették az ügyet, a francia Legfelsőbb Bíróság még ugyanebben az évben kimondta Alfred Dreyfus ártatlanságát.

A nyilvánosság mindenkori óriási hatalmát tökéletesen szemlélteti velünk a Dreyfus-ügy, ugyanis Zola írása volt az, ami igazán felborzolta a kedélyeket és nagyon hamar változásokat idézett elő a társadalomban. Ezzel kezdetét vette a 19. század legnagyobb politikai válsága, aláásva a francia jogállam tekintélyét.

A történéseket Roman Polanski J’accuse (Tiszt és kém: A Dreyfus-ügy) című 2019-es filmje foglalja össze.

Képek forrása: IMDb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük