július 29, 2021

Csernobil – a rejtélyes robbanás

Olvasási idő: 5 perc

A helyszín Csernobil, 1986. április 26.
Ezt a dátumot írta az emberiség akkor, amikor az addigi történelem legnagyobb nukleáris katasztrófája bekövetkezett. Máig számos kérdés övezi ezt a napot és az utána következő időszakot. A halálos áldozatok pontos száma nem ismert. Nem is lehetne meghatározni, hiszen közvetlen áldozatnak csak a robbanást követő 90 napban elhunytakat tekintik, de rajtuk kívül rengetegen vannak, akik olyan egészségkárosodást szenvedtek, melynek következtében a 90 napos időintervallumon kívül meghaltak.

Wendelin Jacober fotója a Pexels oldaláról

Hol van Csernobil?
Egy kisváros Ukrajna északi részén, a határ közelében, a Pripjaty folyó partján. 1941-ben minősítették városnak, lakossága a 70-es években már meghaladta a 10 000 főt. A katasztrófa után viszont már 12 500 fő kitelepítéséről szóltak a hírek.

Mi történt pontosan?
Az akkori kor legnagyobb atomerőműjének katasztrófájáról beszélünk. Bebizonyosodott, hogy a balesetet felelőtlenség, azaz egy engedély nélküli kísérlet okozta. A kísérlet arra vonatkozott, hogy kiderüljön, egy esetleges áramkiesés során a turbinákból származó maradványenergiával képesek lehetnek-e a dízelgenerátorok bekapcsolásáig üzemeltetni a hűtőrendszert . Eközben a reaktor teljesítményét jelentős mértékben csökkentették, illetve a vészhűtő rendszert is kikapcsolták. A robbanáshoz azonban kellett egy tervezési hiba is, ugyanis a hűtővíz hőmérsékletének emelkedésekor, a szabályozó rudak alsó részét képező grafit nem alkalmas a neutronok elnyelésére, ezáltal a reaktor teljesítménye megnövekedett, a lefelé induló szabályozó rudak pedig megakadtak. A hűtővíz felforrósodott, majd szó szerint elforrt. A szabályozó rudak számát szintén jóval az engedélyezett minimum alá csökkentették. Ezek együttes következményeként történt a robbanás a reaktor 4-es blokkjában.

A helyszín napjainkban – a robbanás helyén betonszarkofág épült, de annak belső szerkezete rövidesen megrogyhat

Az esetet először nem hozták nyilvánosságra, valamint az erőmű körüli lakosság kitelepítése is csak másnap, 36 órával később kezdődött meg. Az emberek ekkor még nem értették mi történt valójában. Rádióban bemondva szólították fel őket, hogy összepakolják személyes dolgaikat, majd ezt követően alig néhány óra leforgása alatt közel 50 000 főt evakuáltak. Ideiglenes kiköltözésre kérték őket, mindössze néhány napra, így csak legfontosabb tárgyaikat vihették magukkal, még háziállataikat sem. A hátrahagyott állatokat ezután egytől egyig lelőtték. A lakók soha többé nem térhettek vissza.

Mit jelent a 30 km-es zóna?
Az a kitelepített terület, amely radioaktivitás által leginkább szennyeződött. 1986-ban jelölték ki, az atomerőműhöz legközelebb lévő pontja 30 km-es távolságra esik, míg nyugat felé ez 60 km. Ezt a zónát lakhatatlannak nyilvánították. A zóna legszennyezettebb része a Vörös-erdő.

A katasztrófa után a tűz oltását végző szakemberek nem kaptak tájékoztatást a helyzet súlyosságáról. Közülük többen napokon belül meghaltak vagy kórházba kerültek. A tetőn található törmelék eltakarítására a robotok alkalmatlanok voltak a nagymértékű sugárzás miatt, így másfél perces váltásokban emberekkel végeztették el a feladatot.

A szovjet vezetés el akarta hallgatni a balesetet, de a sugárszennyezés miatt lehetetlen volt, főleg a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után. Magyarországon sem voltak először pontos információk a történtekről, csak töredékhírekből, nem hivatalos forrásokból lehetett többnyire tájékozódni. Az akkoriban kijevi útvonalon dolgozó kamionsofőrök feltűnően korán meghaltak, ami csakugyan az ottani sugárzásnak tudható be.

Bár a terület bizonyos részei akár már ma is lakhatók lennének, mert a sugárzás normál értékre csökkent, de a 30 km-es zóna jelentős területe még évezredekig radioaktív marad. A zónát a 25. évfordulón nyitották meg a turisták számára, de nem sokkal később ismét betiltották, majd 2015-ben vált újra látogathatóvá.

Nem csoda, hogy egy ilyen esemény megihlette a kultúrát. Zenékben is videojátékokban is megelevenedik Csernobil valósága, de a filmvilágban is merítettek belőle.

2012-ben az Ideglelés Csernobilban című horrorban egy fiatalokból álló csapat ellátogat a robbanás helyszínére egy kísérő társaságában, ám rövidesen kiderül, hogy nem is annyira kihalt a város, kisbuszuk lerobbanása pedig valóságos pokollá változtatja a kirándulást.

Az HBO 2019-ben minisorozatot készített a történtekről, melyben megismerhetjük az akkoriban ott dolgozók sorsát, a mentésben résztvevőket, a katasztrófa következményeit, valamint azt, ahogy a vezetés megpróbálta kihúzni magát a felelősség alól.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük