Az Oszmán Birodalom létrejöttét I. Oszmán szultán uralkodásának kezdete, azaz 1299. jelenti. Fél évezreden át volt Európa egyik legmeghatározóbb nagyhatalma, ami Magyarország történelmét is nagyban befolyásolta. Legnagyobb kiterjedését IV. Mehmed idejében, a 17. század második felére érte el, ami 5 millió négyzetkilométernél is nagyobb volt. 39 évig ült az oszmánok trónján, de hosszú uralkodása nem kizárólag diadalokra emlékeztet minket, ugyanis nem tudta elejét venni hanyatlásnak. Utolsó éveiben kezdődött meg a törökök kiűzése hazánkból, melynek eredményeként véget ért az 1541 óta tartó megszállás. Az birodalom II. Abdul-Medzsid uralkodásával ért véget, aki az utolsó oszmán szultán és kalifa volt. Kevesebb, mint két évnyi uralmat köthetünk hozzá, ugyanis 1924. március 3-án megfosztották trónjától, majd családjával együtt száműzték az országból. Ugyanezen év október 29-én létrejött az Török Köztársaság.
A Törvényhozó, azaz I. Szulejmán 1494. november 6-án született Trabzonban. I. Szelim szultán és Ajse Hafsza szultána négy fiának egyike, de csak ő érte meg a felnőttkort. Uralkodása már viszonylag fiatalon, 26 éves korában, 1520-ban kezdődött. Addigra asszonya, Mahidevran szultána már életet adott közös gyereküknek, Musztafa hercegnek, de valószínűleg Ahmed herceg és Raziye szultána anyja is ő volt.
Hürrem befolyása
Valamikor 1517 és 1520 között került a palota háremébe. Hamar elérte, hogy magára vonja az uralkodó figyelmét. 1521-ben már első közös fiukat szülte, Mehmed herceget. Később még öt gyermekük született, köztük a későbbi szultán, II. Szelim és a rendkívül befolyásos Mihrimah szultána. Asszonyával sokszor hónapokig, néha évekig voltak távol egymástól, de ez sem választotta el őket. Hürrem halálát valószínűleg malária okozta 1558-ban. A Szulejmán-mecsetben helyezték végső nyugalomra. A szultán haláláig gyászolta nevető asszonyát.
Magyarországon
A fiatal szultán első hadjáratán Magyarország ellen indult 1521-ben, ami, a déli végvárrendszer legfontosabb pontja, azaz Nándorfehérvár, valamint Szabács és Zimony elfoglalásával járt. Ezenkívül több alkalommal is hazánkba érkezett. Élete utolsó hadjárata 1566-ban indult, amikor az idős szultán Miksa király ellen vezetett hadat, de a gyakorlatban ezt már Szokollu Mehmed nagyvezír irányította. Ezt a beteg Szulejmán már nem élte túl. 1566. szeptember 6-áról 7-ére virradó éjjel meghalt, amikor serege a Zrínyi Miklós által védett szigetvári várat ostromolta. A vár bevételekor már halott volt.
Halála után
Halálának hírét a lojalitás megőrzése érdekében a nagyvezír teljes titokban tartatta. Belső szerveit eltemették, testét pedig úgy szállították, mintha élne. Örök nyugalomra a nevét viselő dzsámiban helyezték Hürrem szultána mellé.
Szulejmán 46 évig állt az Oszmán Birodalom élén. A legnagyobb hatású török uralkodóként tartják számon. Fellendítette az ipart és a kereskedelmet, támogatta a költők és a tudósok munkáját. A trónon kedvenc asszonyától született fia, II. Szelim követte, akit a nép ugyan kedvelt nagylelkűsége miatt, de a hadjáratok kevésbé érdekelték. Gondoskodott Mahidevran szultánáról. Uralkodása csak a nagyvezírnek köszönhetően mondható sikeresnek.
