július 29, 2021

Vissza a múltba – I. Szulejmán

Olvasási idő: 4 perc

Az Oszmán Birodalom létrejöttét I. Oszmán szultán uralkodásának kezdete, azaz 1299. jelenti. Fél évezreden át volt Európa egyik legmeghatározóbb nagyhatalma, ami Magyarország történelmét is nagyban befolyásolta. Legnagyobb kiterjedését IV. Mehmed idejében, a 17. század második felére érte el, ami 5 millió négyzetkilométernél is nagyobb volt. 39 évig ült az oszmánok trónján, de hosszú uralkodása nem kizárólag diadalokra emlékeztet minket, ugyanis nem tudta elejét venni hanyatlásnak. Utolsó éveiben kezdődött meg a törökök kiűzése hazánkból, melynek eredményeként véget ért az 1541 óta tartó megszállás. Az birodalom II. Abdul-Medzsid uralkodásával ért véget, aki az utolsó oszmán szultán és kalifa volt. Kevesebb, mint két évnyi uralmat köthetünk hozzá, ugyanis 1924. március 3-án megfosztották trónjától, majd családjával együtt száműzték az országból. Ugyanezen év október 29-én létrejött az Török Köztársaság.

Szulejmán szultán – Tiziano festménye (Wikipedia)

A Törvényhozó, azaz I. Szulejmán 1494. november 6-án született Trabzonban. I. Szelim szultán és Ajse Hafsza szultána négy fiának egyike, de csak ő érte meg a felnőttkort. Uralkodása már viszonylag fiatalon, 26 éves korában, 1520-ban kezdődött. Addigra asszonya, Mahidevran szultána már életet adott közös gyereküknek, Musztafa hercegnek, de valószínűleg Ahmed herceg és Raziye szultána anyja is ő volt.

Hürrem befolyása

Valamikor 1517 és 1520 között került a palota háremébe. Hamar elérte, hogy magára vonja az uralkodó figyelmét. 1521-ben már első közös fiukat szülte, Mehmed herceget. Később még öt gyermekük született, köztük a későbbi szultán, II. Szelim és a rendkívül befolyásos Mihrimah szultána. Asszonyával sokszor hónapokig, néha évekig voltak távol egymástól, de ez sem választotta el őket. Hürrem halálát valószínűleg malária okozta 1558-ban. A Szulejmán-mecsetben helyezték végső nyugalomra. A szultán haláláig gyászolta nevető asszonyát.

Hürrem szultána (Wikipedia)

Magyarországon

A fiatal szultán első hadjáratán Magyarország ellen indult 1521-ben, ami, a déli végvárrendszer legfontosabb pontja, azaz Nándorfehérvár, valamint Szabács és Zimony elfoglalásával járt. Ezenkívül több alkalommal is hazánkba érkezett. Élete utolsó hadjárata 1566-ban indult, amikor az idős szultán Miksa király ellen vezetett hadat, de a gyakorlatban ezt már Szokollu Mehmed nagyvezír irányította. Ezt a beteg Szulejmán már nem élte túl. 1566. szeptember 6-áról 7-ére virradó éjjel meghalt, amikor serege a Zrínyi Miklós által védett szigetvári várat ostromolta. A vár bevételekor már halott volt.

Szulejmán szobra Szigetváron

Halála után

Halálának hírét a lojalitás megőrzése érdekében a nagyvezír teljes titokban tartatta. Belső szerveit eltemették, testét pedig úgy szállították, mintha élne. Örök nyugalomra a nevét viselő dzsámiban helyezték Hürrem szultána mellé.

Szulejmán 46 évig állt az Oszmán Birodalom élén. A legnagyobb hatású török uralkodóként tartják számon. Fellendítette az ipart és a kereskedelmet, támogatta a költők és a tudósok munkáját. A trónon kedvenc asszonyától született fia, II. Szelim követte, akit a nép ugyan kedvelt nagylelkűsége miatt, de a hadjáratok kevésbé érdekelték. Gondoskodott Mahidevran szultánáról. Uralkodása csak a nagyvezírnek köszönhetően mondható sikeresnek.

(Wikipedia)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük